Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolható. A napi 3000 forint napidíjátalány a magánszemély költségtérítés (kiemelt napidíjátalány) címén kapott bevétele, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között – mint egyéb személyi jellegű kifizetést – indokolt elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Munkaruházati termékek elszámolása

Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
Részlet a válaszából: […] ...fizet-e vagy nem fizet a kilépő. Ha fizet, akkor mennyit. Ezt a fizetendő, áfát is tartalmazó összeget kell a kilépő felé számlázni (árbevétel+áfa), a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként elszámolni. Személyijövedelemadó-vonzata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Védőital elszámolása

Kérdés: A törvény által kötelezően biztosítandó védőitalt – amelynek az áfája nem vonható le – az anyag vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...általában levonható!)A védőitalt terheli-e adófizetési kötelezettség? Az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Színészek által vásárolt és használt ruha

Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...esetben azelszámolás módja az lehet, hogy a kft. nevére szóló számla alapján térítik mega színész által vásárolt jelmez árát. Ekkor bevételnek nem számító tételről vanszó az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján.Az így megvásárolt jelmez a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Hivatásos vadász "egyenruhája"

Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (1)bekezdésének g) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembevenni, tehát nem minősül a magánszemély bevételének. A munkaruha-juttatás címén fizetett összeget a személyijellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés jogcímein – mint árut – külön-külön számlázniakell a megbízó nevére, az ellenértéket pedig az áruértékesítés árbevételekéntelszámolni, a beszerzési értéknek az eladott áruk beszerzési értékeként történőelszámolásával. Az előbbiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Munkaruházat kötelező adása

Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező eseteit. Ennek a gyakorlatban való alkalmazásaazonban azt igényli, hogy a munkáltató a munkahely sajátosságaifigyelembevételével a kollektív szerződésben szabályozza azokat a munkaköröket,amelyekben munkaruhát a nagymértékű szennyeződés miatt adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Természetbeni juttatás

Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...az adható természetbeni juttatások esetében meg kell felelni annaka követelménynek, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatásigénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető legyen[Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősül.Az Szja-tv. 69. §-ának (4) bekezdése alapján a természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. A 69. §-ának (6) bekezdése alapján ezen jövedelem után az adó mértéke 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek biztonságosabbá tételéből kell kiindulni, hanem azt kell mérlegelni, hogy a formaruha biztosítása az adóalany közvetett bevételszerző tevékenységével, illetve a munkavégzés feltételeinek megteremtésével összefüggésben áll-e. Amennyiben a dolgozók a Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.