79 cikk rendezése:
11. cikk / 79 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Miként kell értelmezni a 7705-ös kérdésre adott válaszukat az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése tükrében. Válaszukban csak az 1. melléklet 8.35 szabályát értelmezték? Szerintem a 70. § (2a) pontja nem írja elő, ill. nem támaszt korlátot a "zártkörűségre" vonatkozóan.
12. cikk / 79 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
13. cikk / 79 Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye
Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
14. cikk / 79 Munkavállalókkal kapcsolatos nyitott elszámolások
Kérdés: A közhasznú szervezet külföldi bankkártyás vásárlásai reprezentációval kapcsolatosak. A vásárlásokról számlák nem állnak rendelkezésre. Ezek egy része már 4-5 éve történt, nincs remény a külföldi partnertől a számla beszerzésére. Emiatt a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a könyvelésben nyitottak. Helyes eljárás-e, hogy ha az adózás rendben megtörtént, akkor jegyzőkönyvben történő dokumentálást követően ezeket a tételeket kivezetjük az egyéb ráfordításokkal szemben?
15. cikk / 79 Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó
16. cikk / 79 Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
17. cikk / 79 Cél szerinti tevékenység az egyesületnél
Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
18. cikk / 79 Zenei-művészeti tevékenység számlája
Kérdés: Társaságunk 92.31.21.25 SZJ-számmal zenei-művészeti tevékenységről fogadott be számlát. A szolgáltatás igénybevételére a partnereknek tartott év végi összejövetel (megvendégelés) alkalmával került sor, az esten történő zenei fellépők (színészek, művészek) fellépési díját tartalmazzák. Évekkel ezelőtt az adóhatósággal egyeztettünk, és azt a választ kaptuk, hogy csak ezen SZJ-számmal számlázott zenei-művészeti tevékenység számolható el költségként (52.), és az áfa visszaigényelhető. Az Áfa-tv. az SZJ-szám vonatkozásában nem ír elő tiltást, de kétségeink merültek fel a 120. § alapján. Helyesen jártunk el a 2011-2015. években, ha a szolgáltatást nem reprezentációként kezeltük, az adóterhet nem fizettük meg, az áfát pedig visszaigényeltük?
19. cikk / 79 Szakmai kiállítás utazási költsége
Kérdés: Az egyszemélyes kft. külföldi tulajdonosa vevő partnereinek képviselőit meghívja a külföldi társvállalathoz, hogy a partnerek megismerhessék a nemzetközi vállalat működését, a termékek teljes körét, a gyártási technológiát, és részt vehessenek a külföldi szakmai kiállításon. A kft. a partnerek és saját dolgozói ki- és visszautazásához buszt bérel, ennek költségei terhelik a magyar céget. A külföldi szállás és étkezés költségeit a külföldi társvállalat vállalta. A vevő partnerek az utazás költségeinek mintegy felét fizetik regisztrációs díj keretében. Az utazási költség fennmaradó része reprezentációnak minősül?
20. cikk / 79 Előadóművészek étkezési költségtérítése
Kérdés: Cégünk külföldi előadóművészeket közvetít. Az előadók szállásköltsége cégünket terheli. A szállás számlán sokszor szerepel minibár használata. Ha az előadóművésszel kötött szerződés tartalmazza az étkezés költségének térítését is, reprezentációnak minősül ez?