23 talált cikk a szamviteli , fedezet , deviza , bevétel kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.

Kérdés: Ügyvédi iroda euróban vezetett letéti bankszámláját év végén át kell-e értékelni ugyanúgy, mint a "normál" devizabankszámlát?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?