Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...alapján kellett a feltételek teljesülését ellenőrizni.)Ha feltételezhetjük, hogy az üzletrész visszavásárlása­kor a fentiek figyelembevételével jártak el (és nem a tőketartalék terhére történt a visszavásárlás), és teljesült az Szt. szerinti követelmény (röviden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...örökös üzletrészét bevonják.Közvetlen értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös adásvételi szerződéssel eladja a vevőnek. Az eladási ár és az üzletrész szerzési értéke (növelve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a szövetkezet megszűnéséről a 3:367. §-ában rendelkezik. E szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jog­utód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét fő alá csökken, és az ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kellett.A lakóingatlanok értékesítésekor a teljes vételárat egyéb bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg. Az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Térségi integrált szakképző központ fejlesztése

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...integrált szakképző központ (TISZK) nonprofitgazdasági társaság, és mint ilyen a kapott TÁMOP támogatást az Szt. előírásaifigyelembevételével köteles elszámolni.A kérdés szerint a szóban forgó támogatás nem beruházásicélú, de annak egy részéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. és Szt. előírások mellett a következőkre is tekintettel kelllenni.Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapjánrendkívüli bevételként kell kimutatni az átalakult gazdasági társaságtulajdonosánál (tagjánál) a kiválással létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaiszerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulásnapján megszerzett vállalkozói bevételként számolja el;– az átalakulás napjára vonatkozóan az Szja-tv.rendelkezései (49/B. és 49/C. §-ok) szerint, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Szakképzés eszközbeszerzésének támogatása

Kérdés: Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály alapján aszakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére a szakképzési alapbólkapott támogatást halasztott bevételként számolta el (T 384 – K 9894 és T 9894- K 4832), akkor törvényellenes gyakorlatot folytatott, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] A régi Szöv-tv. 59. §-a alapján:"A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban meghatározott módon és feltételek szerint tagjait – különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait – és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet a válaszából: […] ...ezen beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesítheti levonási jogát, függetlenül attól, hogy a támogatást rendkívüli bevételként vagy a tőketartalék javára kell-e elszámolni.A hivatkozott előírás általában a 2004. január 1-jével kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
1
2