15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Hazautazás költségtérítése menetjegyek alapján
Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?
2. cikk / 15 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
3. cikk / 15 Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
4. cikk / 15 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Előfordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak készpénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
5. cikk / 15 Bérlet mellett költségtérítés
Kérdés: Vidéki dolgozóink zömében 5 napos munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgoznak. A munkába járáshoz megkapják a törvény szerint is elszámolható bérlet árának 86%-át. Azonban esetenként szombaton is be kell jönniük dolgozni. Akkor viszont csak hosszú várakozási idővel érnék el munkahelyüket, így saját gépkocsival közlekednek. Ehhez a cég milyen formában járulhat hozzá? Ezekre a napokra fizethető a 9 Ft/km-es költségátalány vagy esetleg más összeg? A törvény szerint adható összeg feletti rész a dolgozónál jövedelemnek számít, és adózik, vagy egyáltalán nem adható?
6. cikk / 15 Éves bérlet – kilépett a munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteriaszabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
7. cikk / 15 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
8. cikk / 15 Helyi utazási bérlet
Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?
9. cikk / 15 Utazási bérlet 2010-re
Kérdés: Társaságunk a munkavállalóknak helyi utazási bérletet juttat, amely a 2009-ben hatályos Szja-tv. 1. sz. melléklet alapján adómentes bevétele a munkavállalóknak. December hónapban meg szeretnénk vásárolni a 2010. évre szóló éves helyi utazási bérleteket, amelyeket még december hónapban át is adnánk a munkavállalóknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a 2010. évre szóló helyi utazási bérletet még adómentesen adhatjuk ily módon, tekintettel arra, hogy véleményünk szerint az Szja-tv. semmiféle korlátot nem tartalmaz, vagy mivel a bérlet 2010. évre érvényes, már 25% adóterhet kell fizetni a juttatás miatt, függetlenül attól, hogy a kft.-nél a számviteli törvény értelmében ez 2010. évi költség, azaz aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő? A munkavállalóknál mi minősül a jövedelemmegszerzés időpontjának, 2009. december, vagy 2010. január?
10. cikk / 15 Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban
Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
