Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...évi LXXVIII. törvényt (OTÉK) jelöli meg, annak szabályait kell – szerinte – figyelembe venni, és sajnálatos módon nem utal az áfa bizonylatát, a számlát is használó Szt. előírásaira.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel a tárgyi eszköz fogalma is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Lakás bérbeadása

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?
Részlet a válaszából: […] A lakóingatlan bérbeadása az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 9. pontja alapján tárgyi adómentesnek minősül. A bérbeadás adókötelezettségének megítélése során nem a rendeltetés (lakásként vagy irodaként történő bérlet), hanem az ingatlan ingatlan-nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címke: