5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Egycélú utalvány beváltása
Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?
2. cikk / 5 Önszámlázás következményei
Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
3. cikk / 5 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
4. cikk / 5 Csoportos adóalanyiságban részt vevők közötti elszámolás
Kérdés: Kérdésem a csoportos adóalanyiság témájához kapcsolódik. Az Áfa-tv. értelmében a csoportos áfaalanyok egymás között nem számlázhatnak, csak számviteli bizonylatot állítanak ki, és nem minősül gazdasági eseménynek. Mi a helyes könyvelési tétel egy anyagbeszerzés, illetve egy szolgáltatás vonatkozásában?
5. cikk / 5 Végrehajtási költségek megelőlegezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adott válaszukban azt írták, hogy a megelőlegezett végrehajtási költséget a cégnek előlegként kell nyilvántartania az adott ügy befejezéséig, míg a végrehajtónak az előlegről számlát kell kibocsátania. A megkeresett végrehajtó szerint az önálló bírósági végrehajtó nem minősül adóalanynak. Erre tekintettel a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, a vonatkozó rendelet alapján felszámított díjak és költségek tekintetében számlaadási kötelezettsége nincsen. A teljesítést igazoló számviteli bizonylat készpénzfizetésnél a bevételi pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankszámlakivonat. Kinek van igaza?