Tartós egészségkárosodás miatt fizetett összeg

Kérdés: A társaság munkavállalója tartós egészségkárosodást szenvedett. A munkáltató elismerte a foglalkozási megbetegedéséért fennálló felelősségét, emiatt egészségbiztosítási ellátási költség címén jelentős összeget kell megfizetnie a megyei kormányhivatal részére. Egészségbiztosítási ellátási költségek: pénzbeli ellátás, fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-ellátás, egyéb finanszírozott ellátások és gyógyszerköltség címen. Hogyan kell könyvelni ezt a költséget a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A tartós egészségkárosodás miatt, különböző ellátási jogcímen fizetett összegeket a megyei kormányhivatal részére kell átutalni. Az átutalt összegből a munkavállaló pénzbeli ellátás címen összeget (valójában táppénzt) közvetlenül a kormányhivataltól kap, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik.A biztosított mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...GYED-en van, nem érinti a beltagjárulékfizetési kötelezettségét. A bt. a munkaviszonyban lévő beltag után abiztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapjánkifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Személyesen közreműködő tag (eva)

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járnak.3. A vállalkozói járulék alapja nem a minimum-járulékalap,hanem a Tbj-tv. 27., 28., 29. és 29/A. §-aiban meghatározottegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de éves szinten legalábba tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...egymillió forintot meghaladójövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalék egészségügyi hozzájárulástfizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése 36-37.§-a és 39. §-ának (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 20. §-a alapján a foglalkoztató az általafoglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint azadózás előtti eredményt a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá azadózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerintijogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegenöveli, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységnekszámít az Szja-tv. alkalmazásában, ennek megfelelően kell az adófizetésikötelezettséget teljesíteni. E személy biztosítási kötelezettségének feltétele,hogy a segítő családtag a vállalkozásban ne munkaviszony alapján működjönközre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...jönlétre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos részeilleti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályokszerint táppénzre jogosult.Az Szja-tv. szerint adóterhet nem viselő járandóságnakminősül a szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni.A Tbj-tv. alapján járuléknak minősül a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék (a továbbiakban ez utóbbi kettő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.