8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 8 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
3. cikk / 8 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
4. cikk / 8 Visszavásárolt üzletrész bevonása
Kérdés: A kft. visszavásárolta üzletrészének egy részét 60 millió forintért, amelynek névértéke 9 millió Ft. A saját üzletrészt a Ptk. szerinti törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával kívánja bevonni. Ennek eredményeként az eredménytartalék 51 millió forinttal csökken. A csökkenés után is jelentős összegű eredménytartaléka marad a társaságnak. A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. A törzstőke-leszállítás után a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft lesz. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőkén felüli vagyont is. Az Szt. szerint a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni. Keletkezik-e a kft. két magánszemély tulajdonosának a törzstőke leszállítása miatt adófizetési kötelezettsége amiatt, hogy az eredménytartalékot is arányosan ki kell vonni? A magánszemélyek nem kívánnak jelenleg pénzt kivenni a társaságból. A saját üzletrész bevonása törzstőke-leszállítással nem minősül tőkekivonásnak, a magánszemély tulajdonosok adófizetési kötelezettsége fel sem merül?
5. cikk / 8 Egyéni cég saját tőkéje
Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
6. cikk / 8 Egyszemélyessé alakuló kft.
Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
7. cikk / 8 Kilépett taggal való elszámolás
Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?
8. cikk / 8 Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
