Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a kérdésben nincs szó arról, hogy a bizományos a megbízó termékeit megvásárló vevők felé hogyan számláz. Úgy tűnik, hogy a saját nevében. Így a vevőknél eladóként a bizományos jelenik meg, a bizományos nem a megbízótól átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 168. §-a alapján a számlával egy tekintet alá esőokirattal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kétséget kizáróan az adottszámlára hivatkozva, annak adattartamát módosítsa. A kötelező adattartalomnélkülözhetetlen eleme többek között: – hivatkozás arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Minőségvizsgálathoz kötött eladási ár

Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a szerződés szerinti teljesítéskor kerül sor az eredeti (az első) számla kiállítására. A minőségvizsgáló utólag megállapítja a tényleges minőséget. Amennyiben az eltér a bázisminőségtől, a különbözettel – valójában – módosítják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Visszaszállított importtermék elszámolása

Kérdés: A külföldi partnerünktől korábban vásárolt termék ellenértékét maradéktalanul nem fizettük ki. A nehézkes fizetés miatt a külföldi partner a még raktáron lévő terméket visszavette. Kell-e számlázni, s ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, "a külföldi partner visszavette" azt jelenti-e, hogy vissza is szállította (külföldre), vagy csak visszavette és belföldön értékesítette azt.Ha a külföldi partner az importterméket visszaszállította, akkor a külföldi partnernek helyesbítő számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.