31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
2. cikk / 31 Betéti társaságból kilépő kültag járandósága
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
3. cikk / 31 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
4. cikk / 31 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
5. cikk / 31 Részesedésekkel kapcsolatos szabálytalan ügyletek
Kérdés: Az "A", "B" és "C" kft. jegyzett tőkéje 3-3 millió forint. A "C" kft. beolvad 2016. 09. 30-ával az "A" kft.-be. Az "A" kft. 6000 Ft törzstőkéjének megoszlása a beolvadás után: apa 1200 E Ft, anya 1200 E Ft, leánygyermek 1200 E Ft, fiúgyermek 2400 E Ft. "C" kft. rendelkezett "B" kft. korábbi megvásárlása miatt 104 000 E Ft tulajdoni részesedéssel, ami a beolvadás folytán "A" kft.-hez került. A "B" kft. üzletrész-tulajdonosai: 2900 E Ft-tal (beolvadás előtt "C" kft.), beolvadás után "A" kft. és az apa 100 E Ft-tal. Ezt követően 2016. december 1-jén az "A" kft. jegyzett tőkéjében a fiúgyermek 2400 E Ft üzletrészét megosztották 2 db 1200 E Ft névértékű üzletrészre. Megosztották "B" jegyzett tőkéjét képező "A" kft. 2900 E Ft névértékű üzletrészét 1 db 1400 E Ft és 1 db 1500 E Ft névértékű üzletrészre. A megosztás után a fiúgyermek elcseréli az "A" kft.-ben lévő egyik 1200 E Ft névértékű üzletrészét a "B" kft.-ben lévő "A" kft. 1500 E Ft névértékű üzletrészével. A csereügylet értékegyezőséggel jött létre. A csere utáni jegyzett tőkét képező üzletrészek: az "A" kft.-ben az apa 1200 E Ft, az anya 1200 E Ft, a leány 1200 E Ft, a fiúgyermek 1200 E Ft, az "A" kft. 1200 E Ft. A "B" kft.-ben az "A" kft. 1400 E Ft, a fiúgyermek 1500 E Ft, az apa 100 E Ft. Az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben lévő 104 000 E Ft könyv szerinti értékű tulajdoni részesedését milyen arányban kell kivezetni? Az "A" kft. cserébe kapott 1200 E Ft névértékű üzletrészéhez mekkora érték tartozik? Mi a helyes megoldás? A számlaösszefüggéseket is kérem megadni! Az ügylet milyen hatással van a társasági adóra?
6. cikk / 31 Ügyvédi iroda megszűnése
Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
7. cikk / 31 Üzletrészek értékesítése
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
8. cikk / 31 Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés
Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
9. cikk / 31 Megszűnő cégből ingatlanrész
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
10. cikk / 31 Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak
Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
