7 talált cikk a kölcsön , áru , áfa , eho kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)-(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?

Kérdés: A betéti társaság a tulajdonában lévő személygépkocsi üzemanyagköltségét számla alapján számolja el, cégautóadót fizet. Kell-e útnyilvántartást vezetnie, és a cégautóadón kívül van-e más adókötelezettsége?

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?