Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...érték (névérték) különbözete az árfolyamnyereség, amely összeg után a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli mindaddig, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíj-biztosítási járulék nem számolható el költségként. Valójában nem a kérdésre válaszoltunk. A kérdésben hivatkozott Eho-tv. 4. §-ának (a 3/B. §-nak nincs) (3) bekezdése a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértékét határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni, és csak az adóelőleggel csökkentett összeget lehet a magánszemély részére kifizetni.Itt kell megjegyezni, hogy az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján a magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Osztalék utáni eho

Kérdés: A kft. kifizető 2012. évi eredménye terhére belföldi magánszemély tagnak fizetett osztalékot. A százalékos mértékű ehóval növelni vagy csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a magánszemély az adóévben megszerzett osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja-tv. 49/C. §) után 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál elsősorban az üzletpolitikai célú árengedménynek az Áfa-tv. 71. és 77. §-ában megfogalmazott követelményeire, továbbá magánszemély vevők esetében az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontjában megfogalmazottakra kell figyelemmel lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyok közé, ebből következően a kifizetett díj sem képez járulék­alapot. Ezen jövedelmek után egészségügyihozzájárulás- (eho-) fizetési kötelezettség keletkezik, és mivel nem kifizetőtől származik, ezért a magánszemélynek kell megfizetni a 27%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...nem választja az önálló tevékenységszerinti adózást, akkor a kifizetőnek az adót és – amennyiben fizetni kell – a14 százalék ehót a számlázott (adóalap-kiegészítéssel nem növelt) bevételből lekell vonnia. Ebben az esetben az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...díjból aszemélyi jövedelemadót a kifizetőnek (az adott esetben a kft.-nek) kellmegállapítania, levonnia, befizetnie.Itt jegyezzük meg, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének e)pontja alapján a magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származó, egymillióforintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...azevaalanyiság időszaka előtti eredménytartalékot nem veszi igénybe az adózotteredmény kiegészítéseként, akkor most nem lenne szja- és eho-fizetési kötelezettség.Az előbbiekalapján előírt osztalékként a tagokkal szembeni kötelezettségek között csak azevás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
1
2
3