Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2007-ben tagi kölcsönt nyújtott a kft.-nek. A kölcsön nyújtása érdekében ő maga is pénzintézettől vett fel hitelt. A hitel után fizetendő kamatot és kezelési költséget – nem többet – a kft.-vel kötött megállapodás alapján a kft.-re terheli, mint a felmerült költség ellentételezését. A kft. a tulajdonos részére érkező bankbizonylatok alapján havonta fizeti vissza a kölcsönt és a kamat költségeit a tulajdonos részére. A kft.-t ebben az esetben is terheli-e az eho-fizetési kötelezettség? A magánszemélynél jövedelemnek számít-e a részére költség ellentételezésére kifizetett összeg? Ha igen, a bevétellel szemben elszámolhatja-e – ez esetben ugyanazt az összeget – költségként?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján a kft. által atulajdonos részére átvállalt kamat címén fizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül,abból adóelőleget kell levonni, és a kifizetést 11 százalék eho terheli.Ugyanakkor a magánszemély a jövedelem megállapításnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] ...sorrendiségére vonatkozó kérdésenem teljesen egyértelmű, ugyanis amennyiben a kifizető olyan jövedelmet juttat,melyből az adó vagy adóelőleg levonására kötelezett, akkor csak az adóval,adóelőleggel csökkentett jövedelem fizethető ki a magánszemélynek. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Magánszemély kamatjövedelme

Kérdés: Kft.-nek a tagságától független magánszemély adott kölcsönt, mely után "kamatot" fizetünk. A kérdésem, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevonandó jövedelmei alá tartozik-e, és a kifizetéskor adóelőleget kell vonnom tőle? A kifizetéssel kapcsolatosan a kft.-t százalékos eho-kötelezettség (11%) terheli-e? Ez az eljárás a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban is így volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...kamat, hanem azt ajogviszony alapján kell adózás alá vonni. A kérdéses esetben a kifizetett kamategyéb jövedelemnek számít, az adóelőleget a kifizetéskor kell a társaságnaklevonnia. A kamat után a társaságnak még 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 28. §-ának (14) bekezdése alapján egyéb jövedelemnekkell tekinteni, ami után a kft. az Szja-tv. 48. §-a alapján adóelőleget kötelesmegállapítani, a taggal megfizettetni (a tagtól levonni), bevallani ésbefizetni. Ezt a jövedelmet a 11 százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizetők által levont(vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kellfigyelembe venni.A választást elegendő az eltelt adóévről szólóadóbevallásban jelezni. Ez a döntés legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-benmeghatározott:-összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg megállapításánálfigyelembe vett összegre;-a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értékeután, (kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Munkáltatói befizetés önsegélyező pénztárba

Kérdés: A kft. munkavállalói részére önsegélyező pénztárba minimálbér alatti összeget utal át. A dolgozók az önsegélyező pénztártól a bankszámlájukra megkapják a kft. által átutalt összeg 87 százalékát. A dolgozóink az önsegélyező pénztár felé igazolják a támogatás jogosságát, pl. időskorúak támogatása nyugdíjazásról szóló határozattal, iskoláztatási támogatás iskolalátogatási igazolással. Az önsegélyező pénztár által átutalt összeg felhasználásáról igazolást nem kérnek. Kell-e ilyen esetben a kft.-nek vagy a dolgozónak adót, járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a kifizetés nem felel meg azelőzőeknek, akkor az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, amelyből apénztárnak 38% adóelőleget kell levonnia, és 11% egészségügyi hozzájárulástkell az összeg után megfizetnie.2003. január 1. után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében adott előleg kamatkedvezménye után, illetőleg az osztalékelőlegnek azon része után, amely a kifizetését követő első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor ezen jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.