Megvásárolt, eladott követelés a mérlegben

Kérdés:

Melyik mérlegsoron kell kimutatni:
– engedményezés esetén, amennyiben én vagyok az engedményes, akkor a megvásárolt vevőkövetelés értékét, illetve
– visszterhes faktoring esetén a bank által megelőlegezett értéket?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a követelés átruházással való megszerzéséhez a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezéssel az engedményes az engedményező helyébe lép. Ebből következően az engedményezett követelést az engedményesnek is követelésként kell kimutatnia, az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódó követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós vállalkozóban a hivatkozott mértékű tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Osztalékelőlegből levont egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.
Részlet a válaszából: […] ...változás az adónemben, illetve az adó mértékében van.Nem a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el akkor, amikor már az osztalékelőlegből levonták az egészségügyi hozzájárulást. Tették ezt azért, mert a vezetés és a tagság így döntött, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] ...illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.A kérdés szerint "B" kft. előleget adott "A" cégnek. (Véleményünk szerint nem kellett volna, ha a "B" cégnél az üzletrész megszerzésének jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...akkor ne döntsön osztalékfizetésről. Ha később mégis biztosítva lesz a kifizetéshez szükséges pénzeszköz, akkor döntsön osztalékelőleg-fizetésről a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételek függvényében.A válaszadó véleménye szerint nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladórészt kell majd figyelembe venni. A megállapított egyéb jövedelemről aszámlavezető igazolást ad. E jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, amagánszemélynek az adóévről adott bevallásában kell bevallania ezt ajövedelmet, és annak alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Le nem járt követelés faktorálása

Kérdés: Ügyfelem a le nem járt vevőköveteléseit faktorcég közbeiktatásával kezeli. A faktor a megkapott számlamásolat alapján először a követelés 80 százalékát utalja át. Kérem, hogy egy konkrét példán keresztül szíveskedjenek a könyvelés menetét leírni! Szeretném, ha a tényleges, még ki nem fizetett számlákat saját könyvelésünkben tételesen lehetne látni.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összegekkel el nem számol. A kérdésben szereplő 80 százalékátutalása nem tekinthető a vevő által fizetett előlegnek, az a faktorcég általnyújtott kölcsön, amelyet a könyvekben kapott kölcsönként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Üzletrészvásárlás részletre

Kérdés: A társaság ötéves részletfizetéssel megvásárolja egy másik kft. üzletrészét. (Működtetésre átadták.) Ez idő alatt kamatot kell fizetni az eladó részére. Az átruházás cégbírósági bejegyzése csak akkor fog megtörténni, ha a megállapodott összeg 51 százaléka kifizetésre kerül. Hová könyveljük a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróságibejegyzés napjával lehet állományba venni: T 171 – K 478, a cégbejegyzés napjátmegelőzően fizetett részleteket pedig előlegként kell kimutatni: T 368 – K 384,azt a cégbejegyzés napjával kell a kötelezettség számlára átvezetni: T 478 – K368....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 28. §-ának (14) bekezdése alapján egyéb jövedelemnekkell tekinteni, ami után a kft. az Szja-tv. 48. §-a alapján adóelőleget kötelesmegállapítani, a taggal megfizettetni (a tagtól levonni), bevallani ésbefizetni. Ezt a jövedelmet a 11 százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szövetkezeti tagi kölcsön kamata

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett kamatjövedelem egyéb jövedelemként azösszevont jövedelem része, amely 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik. Azadóelőleg levonására, bevallására az általános szabályok az irányadóak.(Várható azonban, hogy ez az előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
2