54 cikk rendezése:
11. cikk / 54 Üzletrészek értékesítése tagi kölcsön átvállalásával
Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?
12. cikk / 54 Végelszámolás tagi kölcsön esetén
Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.
13. cikk / 54 Elengedett követelés, kötelezettség
Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
14. cikk / 54 Elengedett követelés a Tao-tv.-ben
Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?
15. cikk / 54 Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása
Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
16. cikk / 54 Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
17. cikk / 54 Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből
Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
18. cikk / 54 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
19. cikk / 54 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
20. cikk / 54 Átvállalt tartozás
Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
