Elengedett pótdíj könyvelése

Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdenünk, hogy az áprilisban történt számlázás könyvelésével megsértették az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti előírást. A törvényi előírás alapján árbevételt elszámolni csak a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés. Az elévült követelés az elévülés miatt elengedett követelésnek tekintendő! A Tao-tv. 3. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tartós követelés számlán (198) lévő egyenleget vagy pénzügyileg (T 384 – K 198, illetve T 198 – K 384), vagy egyéb módon rendezik (elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként).Operatív lízing számviteli elszámolása a lízingbe vevőnél–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
Részlet a válaszából: […] ...visszatartottösszeg nem minősíthető lejártnak, határidőn túlinak. Két megoldás lehetséges.Az egyik az, hogy a kérdező társaság elengedett követelésként leírja a szóbanforgó követelést, de akkor ennek összegével az adózás előtti eredményt atársasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Adóhiány könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszából: […] ...lekell írni (T 8691 – K 311), ha nem minősíthető behajthatatlan követelésnek, éselengedik vagy a vevőre át sem háríthatják, akkor azt elengedett követeléskéntkell elszámolni (T 8893 – K 311), de ez utóbbi összeggel a társasági adóadóalapjának megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...az elévülés miatt az önellenőrzésnélmegállapított áfa, illetve társasági adó nem igényelhető vissza, akkor azemiatti követelést elengedett követelésként kell a rendkívüli ráfordításokközött a sztornószámla kiállításának időpontjával elszámolni (T8893 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő) nem fogadja az áfát felszámító helyesbítő számlát (T 311 – K 467), akkor azt a kérdezőnek kell az eredménye terhére mint elengedett követelést, az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között elszámolnia (T 867 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.