Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126 – K 9647, időbeli elhatárolással: T9647 – K 4832.Nem biztos, hogy jó döntés, ha nem számolnak el terv szerinti értékcsökkenési leírást. Azért, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...K 9646). A fejlesztésre kapott támogatásként elszámolt egyéb bevételt viszont időbelileg el kell határolni (T 9646 – K 4832), az időbeli elhatárolást a fejlesztés során megvalósult eszköz(ök) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...engedményezőnél (az átadónál): T 8647 – K 31-36;– az engedményesnél (az átvevőnél): T 3655 – K 9647, halasztott bevételkénti elhatárolás: T 9647 – K 4833.A faktorálással, az engedményezéssel a fentieknél részletesebben foglalkoztunk a Számviteli Levelek 329...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...2006-ban az átvállalt tartozás összege "A" cégnél halasztottbevételként, "B" cégnél halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolásra. "A"cégnél a halasztott bevételként elhatárolt összeget az Szt. 45. §-ának (2)bekezdése alapján a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről

Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
Részlet a válaszából: […] ...készletre venni a rendkívüli bevételekkel szemben, amelyrendkívüli bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amelyelhatárolást a használt áruk értékesítésekor kell megszüntetni. A számviteli előírásoktól eltérően határozza meg az adottesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...888 – K 44,45, 46, 47), majd a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeget időbelileg elkell határolni (T 3931 – K 888). Az időbeli elhatárolást az átvállaltkötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor (T44, 45, 46, 47 – K 384),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...nem szereplő követelések,illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelésitartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés,céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...venni. (Év végén a váltókamatból a mérleggel lezárt évreidőarányosan járó – még nem esedékes – összeget az aktív időbeli elhatárolásokközött kell kimutatni a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben.)A követelések között a váltót a leszámítolásig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tartozásátvállalás, követelésengedményezés

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként számolja el (T 888 – K 452, 454), majd az Szt. 33. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatja ki (T 3931 – K 888), az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-a (1) bekezdésének n) pontja], ugyanakkor az, aki az eszközt térítés nélkül kapta, a bevételként elszámolt összeggel (időbeli elhatárolás alkalmazása esetén csak az el nem határolt bevétellel, illetve a megszüntetett elhatárolással) csökkenti [Tao-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.