Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye és az adóalap, így a költség, ráfordítás nyilatkozat nélkül elismert költség. Ezt megerősítette egy 2010. évi NAV-tájékoztató is, amely a NAV honlapján 2010. 07. 15. dátummal jelent meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerinti fogalommal kezdjük. A kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Viszonylati jegy elszámolása

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Részlet a válaszából: […] ...úgy társasági adó szempontjából nem kell az ingyenes juttatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályokat alkalmazni, tehát elismert költségről beszélhetünk, melyhez nem kapcsolódik adóalap-növelés. Áfa szempontjából pedig közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a magánszemély adóköteles bevételének kell tekinteni, amely bevételt a jövedelem meghatározása során az Szja-tv. szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel lehet csökkenteni, amelyet az Szja-tv. 3. sz. melléklete részletez (helyette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...kivételt jelent a 3. számú melléklet B) fejezete 15. pontjában foglalt rendelkezés,amely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség atámogatási igazolásban szereplő összegben a filmgyártás céljára vagyelőadó-művészeti szervezet részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Sok ügyfélnél jelenik meg szemüvegkészítésről számla a következő megjelölésekkel: "védőszemüveg, autóvezetéshez szükséges szemüveg stb." Milyen feltételekkel számolható el költségként a számla összege? Hogyan érinti ez a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...között – költségként elszámolható természetbeni juttatás, amelyet abban az esetben lehet a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek tekinteni a társaságiadó-alap megállapításakor, ha a juttatásban az adózó által a vele munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.