7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor
Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
2. cikk / 7 Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása
Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
3. cikk / 7 Előleg beszámítása a folyószámlán
Kérdés: Elfogadható-e, ha az ügyviteli szoftver a partnerfolyószámlán – mint a tartozások és kötelezettségek kartonján – az előleg elszámolásakor/beszámításakor a végszámlát előleggel csökkentett összegben, azaz a számla fizetendő végösszegében jeleníti meg?
4. cikk / 7 Előleg figyelembevétele az arányosításnál
Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?
5. cikk / 7 Könyvutalvány elszámolása
Kérdés: Könyv-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. saját maga állít elő könyvutalványt, amelyet értékesít. Az utalvány, mint pénzt helyettesítő eszköz, nem tartozik az áfakörbe, így a róla kiállított számlában a kft. áfát nem számol fel. Hogyan kell az utalvány értékesítését, majd beváltását könyvelni? (Az utalvány csak a saját üzletben váltható be.)
6. cikk / 7 A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
7. cikk / 7 Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása
Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
