30 cikk rendezése:
11. cikk / 30 Társasház megosztása
Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
12. cikk / 30 Opció lehívása akadályokkal
Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
13. cikk / 30 Engedményezés és a beszámítás elfogadása
Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
14. cikk / 30 Magánszemély által végzett felújítás
Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbeadással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
15. cikk / 30 Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére
Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
16. cikk / 30 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
17. cikk / 30 Átvállalt tartozás
Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
18. cikk / 30 Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
19. cikk / 30 Vagyonosodási vizsgálat után tagikölcsön-visszafizetés
Kérdés: A Számviteli Levelek 2009/198-as számában a 4127. Vagyonosodási vizsgálat következménye tárgyú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik kérdésem. Az eredeti kérdésből kiderült az, hogy ügyfelem magánvagyonának a bevonására volt szükség az egyéni vállalkozásához megvásárolt és ott tárgyi eszközként kimutatott eszközök (főként közúti és vízi járművek) beszerzéséhez. Ezen vagyon eredetének tisztázása alapozta meg a vagyonosodási vizsgálatot. Ügyfelem ezen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételt szeretné – mint magánszemély – az egyéni vállalkozásból kivenni, mint (válaszukban is jóváhagyott és határozat alapján kimutatható) tagikölcsön-visszafizetést. Igen ám, de ha nincs elég beszerzése, ami ellensúlyozná az eszközértékesítésből származó bevételt, akkor nagy adóalapja keletkezik, és az után pedig nagy adófizetési kötelezettsége. Feltételezem, jól gondolom. Tehát le kell adóznia az értékesített járművek bevétele után, és csak az így maradt pénzt fordíthatja tagikölcsön-visszafizetésre? Ha ez így van, akkor viszont duplán adózott.
20. cikk / 30 Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás
Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
