Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadóval szembeni követelésként kimutatva azt (T 368 – K 91-92, 167).A meghatalmazottként kiállított számlán az ellenérték jogosultjaként a zálogjogosultat kell feltüntetni, és a bérbeadónál a befolyó ellenértéket kell könyvelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, ha a bérbeadó elvégezte (elvégeztette) a károk helyreállítását, akkor a helyreállítás költségeinek az ellenértékét számláznia kell – az áfa felszámításával – a volt bérlő felé (T 311 – K 91-92, 467), majd az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölve – többek között – az engedményes személyét és adatait is.XY követelésének engedményezése (átruházása) történhet ellenérték fejében, illetve ellenérték nélkül. Az adott esetben – nyilvánvalóan – az engedményezés XY-nak "B" kft.-vel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...áron (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 261). Természetes, hogy X. kft. vevője csak a különbözetet fizeti meg, ha az első vétel ellenértékét már pénzügyileg rendezte.A könyvelt tételek vonatkozásában pénzügyi (de nem eredmény-) veszteség abból van, hogy a Z....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelemben idéztük, mert az sokrétű témát felölel, és a jogszabályi háttér ismeretében a magánszemély jövedelmére vonatkozó, első olvasásra adódó elképzelés is a visszájára fordul.Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...mutassa ki a vevővel szembeni követelésként, vezesse kikönyveiből azok nyilvántartási értékét azzal, hogy a vevő az ellenértéket(illetve abból a tartozásnak megfelelő összeget) ne a bérlő betétszámlájárautalja át, hanem a bérbeadóhoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...értesíteni kellett. A kötelezett azértékesítés után csak az új jogosultnak ("Z" kft.-nek) teljesíthet. Azengedményezés történhet ellenérték fejében (amikor az adásvétel), illetveingyenesen (amikor az ajándékozás szabályait kell alkalmazni). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be kellett volna állítani, függetlenül attól, hogy az ellenérték pénzügyi rendezése a mai napig sem történt meg.A régi és az új Szt. előírása szerint is az értékesített tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.