Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...társaság nevére kerüljenek átírásra (átcedálásra), az eredeti jogosult helyébe jogosultként az alapított társaság lépjen a Ptk. engedményezésre vonatkozó előírásainak figyelembevételével (természetesen az adós, a kötelezett tájékoztatása mellett).A 3:163....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...illetékalap 18 millió forintjáig 11%. A tulajdonosi hitel a tulajdonosok követelése a gazdaságitársasággal szemben. A követelés engedményezése a gyermek részére szinténajándékozási illeték alá esik. Ha pedig a hitelező elengedi azt a társaságnak,akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása [73. § (2) bekezdésének d) és e) pontja]Az értékesítés nettó árbevételét csökkentik a különbözőjogcímeken adott engedmények. Ezek között különösen gondot jelentett az, hogy avisszáru, illetve a visszaszállított, visszavett eszköz miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Utólagos árengedmény áfája

Kérdés: Kell-e a forgalommal arányosan utólag adott engedménynél általános forgalmi adót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eladó által egyoldalúan felkínált, a forgalommal arányos módon utólag adott árengedmény a fizetendő áfa alapját – fő szabályként – csökkenti [Áfa-tv. 22. § (5) bekezdés a) pont]. Ezt érvényre juttatni a korábban kibocsátott számla (vagy ha az árengedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.