Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása

Kérdés:

Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint – a tárgyi eszközök között kimutatandó – eszköz, amelyet egy másik tárgyi eszközön, a földterületen (az erdő területén) lehet megépíteni. A kerítés mint tárgyi eszköz jellemzője az, hogy miből épült, továbbá az, hogy milyen hosszú....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely tevékenységek számítanak őstermelői tevékenységnek. Feltehetően a magánszemély esetében a végzett tevékenység mező- és erdőgazdasági tevékenységként a kertészeti tevékenység lehet majd.Adózás szempontjából a mezőgazdasági őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...egysége.A földterület mezőgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület. Földterületnek minősül a szántóföld, az ültetvény, az erdő, a nádas, a gyep, a halastó földterülete.A telek egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület, a földterület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó családi mezőgazdasági társasággá kíván-e átalakulni, vagy az eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységet az őstermelők családi gazdasága tagjaként kívánja folytatni. Feltételezzük, hogy az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Önkormányzat által vásárolt kukák

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
Részlet a válaszából: […] ...parkolójegy-kiadó automata, sorompó) – a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével -, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Egyedi tárgyi eszköz fogalma

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköz a földterület, a telek, illetve a földterületen, a telken helyet foglaló épület, egyéb építmény, ültetvény, erdő stb.Külön-külön tárgyi eszköz a számítógép, illetve a számítógéphez kapcsolódó monitor, billentyűzet, egér, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Erdő a könyvviteli nyilvántartásokban

Kérdés: Részvénytársaságunk az államtól bérelt erdőterületen gazdálkodik. Könyveinkben a tárgyi eszköz értékénél csak azon erdőterület értéke szerepel, ahol az elmúlt 15 évben erdőtelepítés volt. Ezen területek értékeként a felmerült telepítés és ápolás költsége szerepel. Helyes így a főkönyv? Amennyiben értékelni kell a jelenleg 0 értéken szereplő erdőterületet, akkor milyen értéken kell figyelembe venni, illetve könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés. Az erdőterületnek az államtól való bérlése nem értelmezhető. Bérlet esetén bérleti szerződésben kell rögzíteni, hogy a bérbe adott erdő az állam tulajdona, annak a nyilvántartása (a főkönyvben való szerepeltetése) melyik állami szervnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket, a telkesítést, az erdőt, az ültetvényt, az épületet, az egyéb építményeket, az üzemkörön kívüli ingatlanokat, sőt ezek tulajdoni hányadát is, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt csak annyit, nem az a megoldás, ami a kérdésben lehetőségként szerepel.A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint: semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Erdőtelepítés támogatása

Kérdés: A kft. a 88/2007. FVM rendelet alapján erdőtelepítési támogatást kapott 2008. évben. A támogatás összegéből erdőt telepített. Ezt az erdőt beruházásként könyvelem. A kapott támogatást tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2008. évben kapott erdőtelepítési támogatás azEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMWA) társfinanszírozásábanmegvalósuló támogatás, akkor a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdéseszerint azt a tőketartalékba kell helyezni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
2