Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. Az új Ptk. szerint átalakulás, ha a gazdasági társaság egyetemleges jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Tehát a beolvadás nem tekinthető átalakulásnak. Az új Ptk. szerint egyesülés, ha két vagy több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos változásait a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke: