6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése
Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
2. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrész értékesítése
Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
3. cikk / 6 Elszámolás az örökössel
Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
4. cikk / 6 Szövetkezeti üzletrészek bevonása
Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
5. cikk / 6 Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél
Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
6. cikk / 6 Át nem vett üzletrészek megszüntetése
Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
