Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tőketartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összeget (amely összeg pozitív és negatív előjelű is lehet) az eredménytartalékba kell helyezni, amelyet meg kell bontani adózatlan és adózott eredménytartalékra.Adózatlan eredménytartalékot akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...költségeként kell elszámolni.A saját üzletrészek visszavásárlásakor az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az eredménytartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek könyv szerinti értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] Első kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységet lezáró beszámoló eredménykimutatásában – a mérleg szerinti eredmény veszteség lesz, és ebből adódóan az eredménytartalék is negatív előjelű lesz (nem igaz az, hogy a cégnél eredménytartalék nincs!).A kérdésből nem tűnik ki, hogy mi ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.Mivel nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás bármilyen – a mérlegben kimutatható – eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg elhatárolják, az Szt. 41. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti céltartalék képzése mellett, és a különbözetnek az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...elvét)sértené az, ha a beruházásra devizában adott elő­leg árfolyam-különbözetét azeredmény terhére/javára számolnánk el (nem az eredménytartalékba!), a devizábanadott előleget finanszírozó hitel árfolyam-különbözetével a beruházásbekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...saját tőke összetételének meghatározása csak sajátosan történhet, mivel az egyéni cég sem a Gt.-nek, sem az Szt.-nek nem alanya. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény és a tőketartalék az Szja-tv. szerinti nyilvántartás alapján nem értelmezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Csak az egyszeres könyvvitelt érintő változások

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett tételek összegét – ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket – el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...a mérleg szerinti eredmény pozitív összege a saját tőke összegét növeli, és ezzel ellentételez(het)i a korábbi veszteség miatt negatív eredménytartalékot.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a kft. dönti el, mikor számolja el a kapott támogatást az eredmény javára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.