11 talált cikk a szamviteli , szolgáltatás , termékértékesítés , ellenőrzés , eva kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: Az idegenforgalomban bevett szokás, hogy a szolgáltatás igénybevevője hamarabb fizet a szolgáltatásért, mint ahogyan az igénybevétel megtörténik. Az utazásszervezők ezekben az esetekben nem előlegszámlát állítanak ki, hanem számlát, amelyen a teljesítés időpontjaként az útról való visszatérés szerepel. Az utas, amikor visszaérkezik az útról, be sem megy az utazási irodába azért, hogy átvegye a számlát. Elfogadható ez a gyakorlat? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?