Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján – úgy tűnik – az adott társaságnál a végelszámolási vagyonmérleg elkészítésekor nem vették figyelembe, hogy a végelszámolásra kerülő társaságnál van egy olyan épület-ingatlan, amelynek a piaci értéke 30.000 E Ft.A végelszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...összeget.A behajthatatlan követelés Áfa-tv. szerinti valamelyik oka:– a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;– a követelést a hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Köztartozás

Kérdés: A cég társaságiadó-bevallásánál 2005., 2006. években az iparűzési adót adóalap-csökkentő tételként érvényesítette, holott a tárgyév végi (12. 31.) jelentős túlfizetés mellett, az átvezetési kérelmet késve adta be, és ezért egyes adónemekben a folyószámla tartozást mutatott. Az APEH-revízió 2005 és 2006 vonatkozásában adóhiányt állapított meg. A kérdés a 2004-es évre vonatkozik. Erre az évre az iparűzési adó mint adóalap-csökkentés feltétele nem az adótartozás hiánya, hanem a köztartozás hiánya volt. A köztartozás fogalmát az Art. határozza meg, de ebből nem világos, hogy "köztartozásnak" tekinthető-e egy túlfizetést mutató folyószámla-egyenleg mellett az egyes adónemeken mutatkozó tartozás.
Részlet a válaszából: […] ...előírása szerint köztartozás atörvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibőlellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynekmegállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.