Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kft. a saját üzletrészét a Ptk. 3:174. §-a alapján megszerezheti, ha a visszavásárlás Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt fedezete biztosított. A saját üzletrész visszavásárlásának az is feltétele, hogy a visszavásárlásra a legutolsó beszámolóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […] ...véve a bt. jövőbeni jövedelemtermelő képességét is,továbbá a jelentős összegű tagi kölcsönt, és annak az eszközökkel valófedezettségét is. A bt. megvásárlása sem a kft.-nél, sem a bt.-nél nem járadófizetési kötelezettséggel, de a bt. tulajdonosainál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
Részlet a válaszából: […] ...forintért, de várniukkell arra, hogy a bt. valamikor a jövőben vissza fogja fizetni a tagi kölcsönt(ha sikerült a visszafizetés pénzügyi fedezetét megteremteni). Ezzel akonstrukcióval a régi tulajdonosok bizonytalan időpontban juthatnak hozzá abt.-nek kölcsönadott pénzükhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyonfelosztási javaslatban már nincs saját tőke,csak eszközök a szerint csoportosítva, hogy melyek szolgálnak a kötelezettségekfedezetére, és melyek a tulajdonosok részére kiadandó eszközök. A vagyonkiadása akkor kezdődhet, ha a cégbíróság a bt.-t törölte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: - jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, - tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] ...értéke meghaladja a kötelezettségek összegét, akülönbözet ugyan meghaladja a vagyoni betét összegét, de nem nyújt teljesösszegű fedezetet a tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezendőösszegekre. Ez esetben elsősorban az eredménytartalékba kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetés, kezelés időtartama alatt a jogot átengedőnélfelmerülő költségekre (például terv szerinti értékcsökkenési leírás) fedezetetkell nyújtania, érvényesülnie kell az összemérés számviteli alapelvnek.Az Szt. módosítása arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] ...cég árbevételét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a megvásárlandó cégtől kapott jövedelem (jellemzően az osztalék) fedezetet nyújt-e az adott üzleti évben értékcsökkenési leírásként elszámolandó üzleti vagy cégértékre. (Vitatható a vételár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felárat milyen feltétel alapján adja, nyilvánvalóan belső szabályzat vagy szerződés dönti el, de valószínűleg nem az, hogy van-e fedezet annak kifizetésére. Természetesen, ha kiállította a felvásárlási jegyet, de nem fizette ki, azt kötelezettségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.