4 talált cikk a kölcsön , kötelezettség , GYET , fejlesztés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Kérdés: Nem értek egyet a Számviteli Levelek 297. számában megjelent 6113. kérdésre adott válaszukkal. Tudomásom szerint a fióktelep kap illetőségigazolást, amely belföldi illetőségűnek minősül [Art. 85/A. § (10) bek. első mondat]. A külföldi vállalkozás fióktelepe telephelynek minősül, tekintet nélkül a többi elő­írásra [Tao-tv. 4. § 33. h) pont]. A fióktelep belföldi adózóvá minősítését azonban látszólag nem a telephely, hanem az ügyvezetés helye befolyásolja [Tao-tv. 2. § (3) bek.]. Konkrét példával élve, Magyarország és Bosznia-Hercegovina közt érvényben van a "Befektetések Kölcsönös Védelméről és Fejlesztésről kötött Megállapodás", a kettős adóztatás elkerülésére a volt Jugoszláviával kötött egyezmény alkalmazandó. Ez az egyezmény szintén az ügyvezetés helye szerint sorolja be a fióktelep illetőségét (4. cikk 3. pont). Az ügyvezetés helye pusztán az a hely, ahova a vezetés berendezkedett (Tao-tv. 4. § 35. pont). Ennek megítélésében fontos szerepet kaphat a vezető tisztségviselő lakóhelye és a fióktelep irodájának ügyvezetésre való alkalmassága (például nem székhelyszolgáltatónál, hanem önállóan bérelt irodában, saját alkalmazottakat foglalkoztat). Számomra rejtélyes, hogy az ügyvezetés helye tekintetében miként hoz az ügyfélszolgálatán döntést az adóhatóság, és miért tagadja meg a 2013 nyara óta zajló gyakorlat szerint az illetőségigazolás kiadását. Javaslom, hogy gondolják újra a választ.

Kérdés: Társaságunk logisztikai központ létesítésére vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. A beruházás aktiválásának időpontja 2010. 01. hó, a támogatást 2011. 06. hóban folyósították. A projekt befejezését követő 3 évben meghatározott árbevételt és létszámösszetételt kell elérni, különben a támogatást visszavonják. Mikor kell a támogatást rendkívüli bevételként elszámolni, és passzív időbeli elhatárolásba helyezni? Az elhatárolást milyen arányszám alapján kell feloldani?