Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] ...pedig az épület része, és így nem külön tárgyi eszköz.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt munkák nem tartoznak a felújítás fogalmába, mivel azok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
Részlet a válaszából: […] ...Az újratelepítés költségeivel nem lehet a korábban mártermőre fordult erdő bekerülési értékét tovább növelni. Ezért az erdőfelújítás,az újratelepítés költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhéreelszámolni. Természetesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni.A leírtakból következik, hogy épületek esetében az időszakonként jelentkező, jelentős összegű karbantartási (és nem a felújítási) munkák fedezetére, tehát a jövőbeni költségekre céltartalék képezhető. A céltartalék összegét – az Szt. szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...céltartalékot növelő összeg, továbbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (ez utóbbi legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.