Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...Az ehhez szükséges vetőmagot aszövetkezet biztosítja, áruhitel-szerződés keretében azért, mert a vetőmag átadásakoraz áfás számlát halasztott fizetési határidővel állítja ki. Feltételezzük, afizetési határidő a megtermelt gabonának a szövetkezet részére történő.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés(megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kell ugyan elszámolni,de azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 445 – K 988 és T988 – K 4831). A halasztott bevételként időbelileg elhatárolt......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a Ptk. szerintibeszámítással ki nem egyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételkéntel nem számolták. (Természetesen hasonló előírás érvényes más kötelezettségekkivezetésére is.)A bizonylati elv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, akkor az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni "a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül –.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.