Jelentős összegű céltartalék megszüntetése a mérlegben

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja – a 2015. üzleti év vonatkozásában – jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...járt el, nem megfelelően alkalmazta az Szt. előírásait, és így a 2016. évi céltartalék-megszüntetés valójában a 2015. évi könyvelés helyesbítése, azt a 2016. évi beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának középső oszlopában kell bemutatni (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Skontó elszámolása a következő számla kiegyenlítésekor

Kérdés: Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket – a szerződés értelmében – az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?
Részlet a válaszából: […] ...csak a szállító tudja érvényesíteni, ha a skontónak megfelelő összeget visszautalja. A visszautalt összeget viszont az átutalás helyesbítéseként kell számításba venni, és az eredeti átutalás időpontjához kapcsolódóan kell – lehet, hogy önellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...van szükség! Ha van az ügyvezető nevére szóló számla, akkor kezdeményezni kell a számla kibocsátójánál a számla címzettjének a helyesbítését helyesbítő számla kibocsátásával. Ha van szabályszerű kiküldetési rendelvény, amelyből egyértelműen kiderül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...2010-benigényelte vissza, indokolt, hogy ezen visszaigénylését is a 2010-ben hatályoselőírások szerint számolja el, az anyagköltség helyesbítését önellenőrzéskeretében végezze el.Amennyiben a 2010. évet megelőzően benyújtott kérelemalapján 2010-ben (esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Közvetített szolgáltatás önrevízióval?

Kérdés: A külföldi cég magyarországi leányvállalata kizárólag csak az anyavállalat részére végez Magyarországon marketingtevékenységet. A leányvállalat gazdálkodásának felülvizsgálata során kiderült, hogy az anyavállalatnak kiszámlázásra kerülő marketingszolgáltatás nagymértékben tartalmaz közvetített szolgáltatásokat is, de ezek a közvetített szolgáltatások nem kerültek külön kiszámlázásra. Miután ez jelentős helyi iparűzésiadó-különbözetet jelentene, a leányvállalat szeretné, az elévülési idő adta lehetőséget kihasználva, 5 évre visszamenőleg önrevíziózni a helyi iparűzési adót. Lehetséges 5 évre visszamenőleg az összes közvetített szolgáltatást tartalmazó számlát sztornírozni és újraszámlázni?
Részlet a válaszából: […] ...következik, jogszabályi előírásokkal nemtámasztható alá a szolgáltatásokról szóló számlák önellenőrzés keretébentörténő helyesbítése, azoknak közvetített szolgáltatássá minősítése. Ha mégismegteszik, megsértik az Szt., a Htv. tételes előírásait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Be nem jelentett devizaárfolyam használata

Kérdés: A cég könyvelője elfelejtette bejelenteni az adóhatóság felé, hogy az Áfa-tv. 80. §-a szerint a külföldi pénznemben történő számlázásainál az alkalmazandó devizaárfolyam a számviteli politikában rögzített, hivatalosan közzétett MNB-árfolyam lesz. A partner részére a mai napig is az MNB-árfolyamon történik a számlázás. Kellemetlen lenne tudatni a partnerrel, hogy rosszul számláztunk, és magasabb értékű számlát kell kifizetnie. Hogyan kerülhető el ez, hogy a belföldi partner ne bontsa fel a szerződést? Bevételünk jelentős részét ő képviseli. Lehet-e, hogy cégünk az áfát önellenőrzi, a különbözetet bevallja és megfizeti? Hogyan könyveljünk, hogy a szankciókat elkerüljük? A társaságnak Közösségen belüli és kívüli beszerzése is volt.
Részlet a válaszából: […] ...kellemetlen helyzetben van a – forintban helytelenértékadatot tartalmazó – számla kibocsátója, de nincs arra lehetősége, hogy ahelyesbítés során a partnert megkerülje. El kell ismerni a hibát, közölni, hogya hiba korrigálása nem eredményez többlet-adó-fizetést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Értékesített gépek garanciális javítása

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően nem az értékesítés évében merülnek fel. Áfa szempontjábólnincs gond, mert a "jóváíró" számla alapján kell a helyesbítést végrehajtani, a"jóváíró" számla kézhezvételekor.Tekintettel arra, hogy a kérdésben leírt esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak atételes szabályokkal egyértelműen nem támaszthatók alá, és ezért a tételeselőírások sajátos értelmezését, esetleg az ellentmondásosság feloldását igénylia válasz. Az ex works paritással történő értékesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.