3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Kiválás vagy valami más?
Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
2. cikk / 3 Kötelező átalakulás a Gt. szerint
Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
3. cikk / 3 Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál
Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
