Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...közzétesz. A közleménynek a szövetkezetre, a végelszámolásra vonatkozó adatokon túlmenően – többek között – tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Társaságok közötti kölcsönnyújtás

Kérdés: "A" Kft. "B" Kft.-nek milyen feltételekkel adhat 15 millió Ft összegű kölcsönt (nem kapcsolt vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Feltételezhetően az "A" és "B" társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...állítják be!) azonban meg kell győződni. A leltárbabekerülő kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy a társaságnak ahitelezőkkel (az adott esetben a tagokkal) szembeni kötelezettséget egyeztetniekell tételesen. Ez az osztalék vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a saját tőkét érintő döntésről, az adott esetben az osztalékfizetésről időben és hitelesen tájékoztat. Ezért ha megszületett a döntés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, akkor azt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a társaság saját tőkéjébőla tagok javára történő kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét,illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Nyilvánvaló, hogy ezt anyilatkozatot az ügyvezetőnek legkésőbb az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.