Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás,– a mobilitási célú lakhatási támogatás,– a kockázati biztosítás más személy által megfizetett díja,– a diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás,– a sportrendezvényekre szóló belépők és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás egyszerű, de csak a bérlet, illetve a menetjegy leadása után, azaz utólag történő kifizetéssel alkalmazható (a munkavállaló hitelezi meg a munkába járás helyközi utazási költségének jogszerűen a munkáltatót terhelő hányadát).A másik módszer az, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék: