6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Kettős állampolgár befektetéseinek adózása
Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
2. cikk / 6 Ajándékba kapott számítástechnikai eszközök
Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?
3. cikk / 6 OEK-nyomtatvány – 1011-es
Kérdés: Egyik ügyfelem élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. tv. 82-83. §-ai 2012. 01. 01-jétől jelenleg is hatályos rendelkezései is biztosítanak számára. Részesedést kíván szerezni egy olyan magyar ingatlantulajdonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban, amelynek jelenlegi tulajdonosa olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, amelyben a részesedést szerző magánszemély a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad több mint 10 százalékával rendelkezik. E törvény 83. §-ának (2) bekezdése szerint – egyéb kedvezmények mellett – a tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor ezzel összefüggésben más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. Ennek ellentmondani látszik a bevallásra rendszeresített 1011-es OEK bejelentés és nyilatkozathoz közzétett kitöltési útmutató második bekezdésének utolsó mondata, mely szerint: "Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy a fentiek az illetékfizetési kötelezettségét nem érintik (lábjegyzetben ugyanitt hivatkozás történik az Itv. 18. és 26. §-ai rendelkezéseire)." Úgy tűnik, hogy a törvény illetékmentességi szabályát a kitöltési utasítás felülírja.
4. cikk / 6 Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
5. cikk / 6 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
6. cikk / 6 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
