5 talált cikk a lakóingatlan , használatbavételi engedély , ingatlanértékesítés kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?

Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?