7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
2. cikk / 7 Ingatlanvásárlás magánszemélytől
Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?
3. cikk / 7 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
4. cikk / 7 Ingatlanszerzés adókötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?
5. cikk / 7 Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása
Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
6. cikk / 7 Bérbeadás céljából épített lakások áfája
Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A lakások egy részét értékesíti, másik részét tárgyi eszközként aktiválja, majd bérbeadás útján hasznosítja. A bérbeadás céljából épített lakásoknál lehet-e az aktiválást első értékesítésnek minősíteni?
7. cikk / 7 Áfa: üzemi épületként használt lakóingatlan értékesítése
Kérdés: Egy bt. magánszemélytől üzemi épületet vásárolt, amelyet a működési engedélyben az önkormányzat irodaépületként jelölt. A földhivatali nyilvántartásban pedig lakóépületként szerepel. A bt. az épületet eladja, és a vevő lakóházként kívánja hasznosítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?