Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...összetettségére tekintettel – indokolt, hogy a szerződést írásban rögzítsék. A Ptk. szerint, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást is írásba kell foglalni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Beépített ingatlan értékesítése

Kérdés: Egy betéti társaság (áfaalany) 2000. évben az önkormányzattól vásárolt egy 43 nm-es üzlethelyiséget, áfáját levonásba helyezte. Időközben egy engedélyköteles átépítés is történt az ingatlanon, amiből használatimód-változás is következett. A cégnek a bt. tagja 2000. évben nagy összegű tagi hitelt nyújtott, amit most ezen ingatlan értékesítéséből kíván a társaság visszafizetni. A bt. hogyan számlázza ki ezt az üzlethelyiséget 2011. évben? Az én megítélésem szerint adómentesen kellene számláznia.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés feltevőjével. A használt beépítettingatlan értékesítése adómentes az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j)pontja alapján (feltéve hogy az adóalany nem élt a 88. § szerinti adókötelessététel jogával).Az ügylet miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemély nem számít belföldi illetőségűnek abban az országban,ahol csak az ott lévő forrásokból, vagyonból (pl. ingatlanból, értékpapírból)szerzett jövedelme alapján adóköteles.– A magánszemély abban a szerződő államban belföldiilletőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Birtokösszevonás

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földekvalamelyike fekszik.Az önkéntes földcsere-megállapodás alapján szükségesingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával a földhivatal az okiratonigazolja, hogy a földcsere birtok-összevonási célt szolgált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni juttatáshoz kapcsolódó adókkal, járulékokkal együtt.Megjegyezzük, hogy amennyiben a bérlő kft. a bérbe vett ingatlanon úgy végez beruházást, hogy azt a "sajátjaként" kezelheti (a bérbeadó nem köti ki, hogy az az ő tulajdona), akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.