Ingatlanhoz kapcsolódó csatorna cseréje

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó csatornarendszer elhasználódott. A régit ki kellett ásni a földből, és új csöveket kellett lefektetni. Ennek a költsége az ingatlan értékét növeli, vagy mint tárgyévi költség elszámolható (karbantartásként)?
Részlet a válaszából: […] ...sokszor leírtuk, hogy az ingatlan szó a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli. Ingatlan, mint tárgyi eszköz, nem létezik. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti esetben az épület csatornarendszerét cserélték ki, az épülettől a közterületen lévő csatornahálózatig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] ...nyújthatja, a bérbeadó nem.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a bérlővel mindösszesen bérleti szerződés jött létre, az ingatlan bérlésén túlmenően más szolgáltatást a bérlő nem rendelt. Ennélfogva nincs olyan szolgáltatás, amelyet változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Csatornahasználati növekmény számlája

Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?
Részlet a válaszából: […] ...már "nem bírja el", és ezért azt bővíteni kell. Ilyen esetben – jogszabályi előírásra hivatkozással – a számlázott összeget az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell állományba venni, és költségként a várható hasznos élettartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Térkövezés minősítése

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a térkövezés mennyi ideig szolgálja a vállalkozási tevékenységet (jelen esetben a bérbeadást), továbbá abból, hogy a raktársátorban az ipari tevékenység térkövezés nélkül folytatható-e (függetlenül attól, hogy a jelenlegi bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Bérelt üzlethelyiség felújítása

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű a kérdésre a válasz. A kérdésben a bérelt üzlethelyiségben elvégzett munkák: az aljzat betonozása, a festés, a burkolás a számviteli törvény szerint nem minősül felújításnak. Így ezen munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére, az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értékének értelmező rendelkezését a számviteli előírásokhoz hasonlóan. Az előírás lényege az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...kell rögzíteni és értékelni;– a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezésére stb.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan a tárgyi eszközök egy sajátos csoportja, az ingatlanok közé sorolandó eszközöket az Szt. 26. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet csak az áfa szempontjából megítélni. A bérbe­adás kezdetétől kell az elszámolást "helyretenni".Feltételezhetően az ingatlan bérbeadása nem 2012-ben kezdődött, hanem 2011-ben vagy még azt megelőzően.A bérleti szerződés hivatkozott előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapjánadómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónakhitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapjánnyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.
1
2
3