Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyeknek a "B" társasággal földbérleti szerződést kell kötniük, a földterületet a "B" társaság hasznosítja, folytatni fogja az "A" társaság által megkezdett tevékenységet.Ha az "A" társaság által telepített és a tulajdonában lévő ültetvényen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti lakóingatlan vásárlása esetén is – főszabályként – ugyanúgy kell eljárni, mint bármilyen más eszköz beszerzése esetén.Az árverés valójában kényszerértékesítés, ahol nem a tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda (de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Közös költség számlázása a bérlőnek

Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelműség érdekében értelmezzük a kérdést!A társasházon belüli egyik lakás tulajdonosa a zrt., ezt a lakást bérli a kérdező. Az általános gyakorlatnak megfelelően a társasház közgyűlése meghatározza az egyes tulajdonostársak (idetartozik a zrt. is) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Nyílt végű lízingszerződés szerinti ingatlan megvétele

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszúra nyúlt kérdéséből a lényeget és röviden a kérdéseket emeltük ki. Válaszunkban a kérdések sorrendjét követjük:Mivel a nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt ingatlant adókötelessé tett bérbeadás útján hasznosították a lízingidőszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Kijavítási kérelem

Kérdés: Kijavítási kérelemmel kapcsolatos a kérdésem. Tudomásom szerint ez az új jogintézmény alkalmas arra, hogy az adókötelesként kezelt ingatlan-bérbeadásnál elmulasztott adókötelessé tétel bejelentését pótoljuk. Milyen formában kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon nem jól értelmezi az Áfa-tv. átmeneti előírását.A háttér jogszabályi előírás szerint: Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a 2014. évi LXXIV. törvény kihirdetését követő napig (ez 2014. november 27-e volt) az állami adóhatóságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Beruházási tervek leírása

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tervenfelüli értékcsökkenést kell elszámolni a beruházásnál is akkor, ha értéketartósan lecsökkent, mert a beruházás feleslegessé vált. A konkrét beruházástervezési és engedélyezési díját a felmerüléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Társaságból kivont ingatlan illetéke

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.
Részlet a válaszából: […]  Sajnálatos módon az ügyvéd nem tette kijelentése mellé azt ajogszabályi helyet, amely kijelentését alátámasztja. Ennek hiányában azilletékről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő előírásai alapján azilletékfizetési kötelezettséget tudjuk visszaigazolni.Az Itv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Termőföld-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet a válaszából: […]  Az alapvető kérdésre – amely szerint alkalmazhatók-e atermőföld-bérbeadásra vonatkozó speciális adózási szabályok – nemmel kellválaszolnunk.Adózási szempontból az a földrészlet minősül termőföldnek,amelyet a település kül- vagy belterületén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] A választ az áfához kapcsolódó kérdésekre adjuk meg először.A térítésmentes bérlet esetében bérbeadóként a tagok,bérbevevőként a kft. szerepel. A válasz feltételezi, hogy azingatlan-nyilvántartásban lakásként feltüntetett lakóingatlanról van szó.Ez esetben külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Kisvállalkozói kedvezményA kisvállalkozói kedvezmény csak korábban még használatbanem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemicélú ingatlan (ide nem érve az üzemkörön kívüli ingatlant), valamint a korábbanüzembe nem helyezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
1
2