5 talált cikk a lakóingatlan , adómentes , ingatlanrész kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)