Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...89. §-ának (6) bekezdését, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem állapítható meg, hogy az egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény milyen forrásból finanszírozta a gyermekek táboroztatását. Ennek azért van jelentősége, hogy adómentes lehet-e a táboroztatás költsége (beleértve a mozi, a vármúzeum,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Reprezentáció a költségvetési szervnél

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […]  2012-től a reprezentációval kapcsolatban a költségvetésiszervekre is az általános szabályok vonatkoznak. Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja alapján reprezentációnak ajuttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagyhitéleti rendezvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú társaságnak és az általa fenntartott oktatási intézménynek az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján kell meghatároznia az adómentes reprezentáció összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.