Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...csak korábbi években jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék lehet).Magánszemély tulajdonosok esetében a vállalkozásból kivont jövedelem adózási előírásait kell alkalmazni.Mivel a kérdésből az következik, hogy a kft.-nél a saját tőke meghaladja a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a különbözet az Szja-tv. 72. §-a alapján a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelme, amely után 15% személyi jövedelemadót, és jelenleg a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján 15,5 szociális hozzájárulási adót kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...sok kérdés közül egy lényeges kérdés kimaradt, éspedig az, hogy az adott esetben mit kell jövedelemnek tekinteni. A volt tulajdonosok eladták üzletrészeiket, és feltételezhetően a tulajdonosként jóváhagyott osztalékot nem vették fel, amelyről nem mondanak le. A fel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...választ.Az Szja-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem, amelyből a 15 százalékos személyi jövedelemadót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...legfőbb szerv (a tagok gyűlése) által hozott ilyen tartalmú határozat elfogadásával. Ez azonban nem adómentes! A vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalékból a neki jutó összeget is.Itt kell megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonost megillető, a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását a végelszámolónak a végelszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Magánszemély osztaléka más bankszámlájára

Kérdés: Az osztalékban részesülő magánszemélynek járó osztalékot a magánszemély kérésére a kifizető más magánszemély bankszámlájára utalhatja? A magánszemély a kifizetőnél munkaviszonyban áll.
Részlet a válaszából: […] ...kifizető a magánszemély tulajdonosnak járó osztalékot a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után jellemzően az osztalékban részesülő magánszemély folyószámlájára utalja, az osztalék kifizetéséről szóló igazolást is ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés

Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
Részlet a válaszából: […] ...mivel az osztalékot a legfőbb szerv hagyja jóvá, a társaság azt csak kötelezettségként kimutatja.A magánszemély tag csak a személyi jövedelemadóval, az egészségügyi hozzájárulással csökkentett összegben jogosult az osztalékra. Mivel a 16 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként kimutat.Tekintettel azonban arra, hogy az Szja-tv. előírásai szerint azosztalékjövedelmet személyi jövedelemadó terheli, sőt jellemzően az Eho-tv.szerinti egészségügyi hozzájárulás is, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsávalszámított kamat különbözetét), és ez után a kifizetőnek 54 százalék személyijövedelemadót és a 27 százalék ehót kell megfizetnie.Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válikosztalékká, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
1
2
3