Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...áfakötelezettséget saját nevében teljesíti [Áfa-tv. 5. § (1) bekezdés], ugyanakkor az említett gazdasági tevékenységből származó jövedelem utáni társasági adókötelezettség a kezelt vagyont terheli társasági adóalanyként [Tao-tv. 2. § (6) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...átruházásakor realizált-e árfolyamnyereséget. Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján: árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. §-ának 27. pontja) csak külföldi vállalkozóként (magyarországi telephelye által) vagy külföldi szervezetként (ha a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származik jövedelme, Tao-tv. 4. §-ának 22. pontja) lehetett (és lehet jelenleg is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak tagi jogviszonyukra tekintettel kapott osztalékjövedelem után 20 vagy 35 százalék mértékű adót kell fizetniük.2004. január 1-jétől alkalmazandó szabályként változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.Az osztalékjövedelem utáni adókötelezettség a kifizetéskor keletkezik. Abban az esetben, ha a tag, részvényes magánszemély, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.