Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt, felfelé való eltérésnél a különbözet úgy kezelendő, mint az eszközök értékesítésekor realizálódó jövedelem, amely összeg után a magánszemély kisadózónak adóznia kell!)Az Evectv. 21. §-a szerint az egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a kilépő tag által dokumentált szerzési költségeit, az legyen 40 egység, és ami maradt (84 egység), annak a 16%-át kell levonni személyi jövedelemadóként (13,44 egység), 14%-át egészségügyi hozzájárulásként (11,76 egység), a megmaradt összeg (58,8 egység) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség összege meghaladja vagyoni betétjükszerzési értékét, akkor a különbözet – mint a vállalkozásból kivont jövedelem -után a magánszemélyeket 25 százalékos személyi jövedelemadó és – jellemzően -14 százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Tőkekivonáskor a kötelezettség teljesítése eszközök átadásával

Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?
Részlet a válaszából: […] ...rendezni.Fontos, hogy a magánszemély tagok esetében a kötelezettséget- a beszámítás előtt – csökkenteni kell a vállalkozásból kivont jövedelem miatta tagokat terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulásösszegével.A tőkekivonás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozóiadóalapot és a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói személyijövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót;– az előbbiek szerinti jövedelmeket és adókat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.