Iskolarendszeren kívüli képzés

Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
Részlet a válaszából: […] ...álláspontjukat, amely szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem zárja ki, hogy az elszámolásra kiadott összeggel 30 napon túl számoljanak el, viselve a teljes időtartamra számított személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, vagy kamatot fizet a magánszemély.Jogszabály természetesen nem írja elő azt sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítania, bevallania és befizetnie. Ezt a vállalkozásból kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentett jövedelem fizethető ki a magánszemélynek. Nem merülhetfel következésképpen, hogy "nem marad" forrás a személyi jövedelemadómegfizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról.Az egyezmény 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...céljából átadott "áruminta" nem minősül természetbeni juttatásnak az Szja-tv. 69. §-a alapján, így az átadás miatt személyi jövedelemadó-kötelezettsége a társaságnak nem keletkezik. Az új Szt. előírása szerint ugyanakkor az átadás térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megkötött, s Washingtonban, 1979. február 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a külföldi illetősége szerinti állam és a magyar államközött hatályos egyezmény áll fenn a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén, akkor – adóhatósági engedély és az illetőségről és – ha az adó mértékét befolyásolja – arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Szolgálati lakás bérleti díja

Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor természetbeni juttatást adott. A természetbeni juttatás után a kifizetőnek (a szolgáltatást nyújtónak) 44 százalék személyi jövedelemadót és – ha a bérbe vevő (a haszonkölcsönbe vevő) biztosított [például a kifizetővel munkaviszonyban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
1
2