Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...és bevallása: T 559 – K 463-1.Törzsgárdajutalom– tartalmában mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom.RészvényjuttatásA részvény-, az értékpapír-juttatás akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás időpontjában érvényes árfolyamon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...díjazása;– a jóléti és kulturális költségek.A KSH munkaügyi statisztika szerint – az előbbieken túlmenően – szociális juttatás még:– munkaképtelenség esetén az ünnepnapokra, a pihenőnapokra fizetett távolléti díj;– a segély, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...valamint – ha nem azonos az alapítóval – az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás juttatása az MRP-szervezet alapítói vagyona javára történik, de a pénzbeli vagyoni hozzájárulás tekintetében az alapszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...be a nyitó mérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés, továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást – jogszabályi előírás alapján – a tőketartalékba kellett helyezni, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet elszámolni. Avállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék, ajövedelemszerzés időpontja a kifizetés, a juttatás napja. Az adót a kifizető akifizetés időpontjában megállapítja, valamint az Art. előírásai szerintbevallja és megfizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...átadott, pénzügyilegrendezett támogatást, ha az nem minősül a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak, továbbá– a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.16. Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. A Gt. módosított előírása ad arra lehetőséget, hogy az rt. a részvényest megillető osztalékot ne pénzbeli vagyoni értékű juttatásként teljesítse.A Gt-hez kapcsolódik az Szt. 39. §-ának módosított (3) bekezdése. A módosítás lényege, hogy osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.